Empátia, együttérzés
Az erények sorában, ha már a nagyvonalúság és az együttműködés fogalma beépült a gyerek szókincsébe, rátérhetünk az érzelmek kezelésére.
Az empátia és az együttérzés a hétköznapokban nincs nagyon megkülönböztetve. A gyereknevelésben sem kell feltétlenül ragaszkodni a pontos szóhasználathoz, de azért jó ha értjük, mi a különbség a két fogalom között.
Az empatikus ember képes a másik ember érzéseit átvenni. Olyan szinten képes azonosulni a másikkal, hogy megéli annak szomorúságát, félelmét, dühét vagy bármely más érzését. Az empátia egy öröklötten hozott készség. Kinek több, kinek kevesebb van belőle.
Akinek sok van, azt tanítani kell arra, hogy merje kontrollálni, merje önmagát a másikról leválasztani. Akinek meg kevés van, ott az együttérzés tanítása kap nagyobb hangsúlyt.
Az együttérzés egy tanítható, tanulható készség. Minél kevesebb empátiás készsége van valakinek, annál fontosabb, hogy az együttérzést, mint kifejezési módot és viselkedési formát tanítsuk neki.
A tanítás alapja az a korábban már többször leírt módszer, hogy a gyerek viselkedésében azonosítjuk az adott viselkedést és történéskor a megfelelő szóval megnevezzük. Azaz amikor együttérzést mutat, akkor ezt kimondjuk pl. „Nagyon empatikus/együttérző voltál, amikor átérezted a Zsombi bánatát és próbáltad vigasztalni.”
Ne mondjunk olyat a gyereknek, pl. „Nincs benned semmi empátia! Nem látod, hogy milyen szomorú?” stb. Lehet, hogy tényleg nem empatikus, lehet, hogy csak nem figyelt, lehet, hogy azt sem érti, mit akarunk. Az érzelmek kifejezése és leolvasása, azonosítása, megnevezése, visszajelzése nagyon bonyolult folyamat. A felnőtteknek is sok baja van vele, ezért próbáljunk egyszerűen, beszélni, reagálni. Emeljük ki a pozitív viselkedést, ha volt, vagy ne mondjunk semmit. A nem létezőt, a „mit kellett volna”-t ne kérjük számon.
Nézegessünk képeket, magazinokat és beszéljünk arról, hogy miből látjuk, hogy mit érez a képen látott ember. Kérdezzünk rá, hogy pl. „Örült-e az ajándéknak a Pisti? Miből látod? Mosolygott, nevetett? Honnan tudtad, hogy a filmben a kisfiú megijedt vagy meglepődött?” stb. Rajzoljuk le az emojikat és minden rajzon kérdezzünk rá az arckifejezésre is. Amikor mesét olvasunk, tehetünk megjegyzéseket vagy rákérdezhetünk, hogy az egyes szereplők mit érezhettek. Minél gazdagabb valakinek a szókincse annál több érzelmet tud kifejezni és felismerni, mert megérti és megéli, hogy árnyalatbeli és mértékbeli különbségek vannak közöttük.
Meg kell tanítani a gyereknek, hogy az érzelmei látszodjanak az arcán. Az emberek mindig figyelik a másik arckifejezését és arról olvassák le, hogy a másik mit érez, hogyan viszonyul hozzánk. A hat alapérzelem: öröm, bánat, félelem, meglepetés, undor, harag. Magam részéről fontosnak tartom azt is megtanítani, hogy van, amikor nem mutatunk érzelmet, mert nem akarunk, ez a pókerarc vagy faarc.
A következő lépésben játsszuk el, hogy ő hogyan tudja kifejezni, amit érez. Fontos, hogy sokat gyakoroljon a tükör előtt. Tanulmányozza az arcát, hogy mit látnak rajta mások. Tudatosítsuk, hogy ő ugyan nem, de mindenki más látja az arcát és mindig olvassa és értelmezi is az arckifejezését is. Ez ne legyen ijesztő a gyerek számára. Fontos, hogy értse, hogy szociális lények vagyunk és fontos számunkra a másik ember, és az, hogy ő hogyan érzi magát.
Legyen a gyerek szobájában tükör kicsi is, nagy is. Tükör nélkül nem tud kontrollt tanulni, ha nem látja magát és nem kísérletezik, akkor nem tudhatja mások mit látnak. Sok embernek problémája, hogy amit képzel magáról a viselkedéséről, arckifejezéséről, az nem egyezik azzal, amit mások látnak.
Soha nem szabad a tükör előtt illegő-billegő gyereken gúnyolódni vagy negatív visszajelzést adni. Minél komolyabban vesszük, annál többet segítünk neki, hogy a kontrollja kialakuljon.
Miután a gyerekek személyisége és empátiás készsége különböző, ezért kinél gyorsabban, kinél lassabban haladhatunk. Ott, ahol lassúnak érezzük a haladást, nem szabad erőszakosnak lenni. Többször, más-más módszerrel kell próbálkozni. Az a jó, ha játéknak tekinti a gyerek és nem érez nyomást arra, hogy neki most meg kell tanulni valamit és különösen azt nem érzi, hogy tudnia kellene valamit, amit ő nem tud.
Előfordulhat, hogy a gyerek valami furcsaságot lát, pl. sánta embert, kancsalt vagy hajlottat stb. A gyerek számára a legtermészetesebb dolog, hogy akkor leutánozza, mert a kisgyerek először a mozgáson keresztül tanulja a dolgokat. Az utánzással megérteni akarja azt, amit lát. Soha ne kiabáljunk rá, ne szégyenítsük meg a gyereket, mert azzal rossz mintát adunk.
Ha kicsi a gyerek egyszerűen tereljük el a figyelmét. Ha nagyobb, vonjuk félre és mondjuk azt a gyereknek, hogy nem ismerjük azt az embert és nem akarjuk megbántani, ezért ne csinálja, de otthon majd megbeszéljük. Ne felejtsük el tényleg megbeszélni.
Ha a gyerek kérdéseket tesz fel egy mozgás- vagy látássérültnek, kérdezzük meg azt az embert, hogy zavarja-e, hogy a gyerek kérdezget. Legtöbbször, inkább a szülő viselkedése szokta zavarni az embereket: Hagyd abba! Gyere innen! Fejezd be! stb. Sokszor a sérült ember figyelmen kívül hagyásával történik, ami lehet, hogy sértően hat.
Végül néhány szó az ADHD-sokról. Az ADHD-s gyerekek többnyire nagyon jószívűek és segítőkészek, de gyakran figyelmetlenek és tapintatlanok. Gondolkodás nélkül kimondják, ami eszükbe jut és gondolkodás nélkül kimutatják a negatív érzelmeiket is. A kontrolljuk ugyan alakul, de elég lassan, ha azt vesszük, hogy mennyi problémát kell leküzdeniük.
Ebben segíthet a „pókerarc”. Könnyebb nekik nem reagálni, mint a helyzetnek megfelelően reagálni. A pókerarc megtanulása segítheti őket abban, hogy a feszültségüket mások számára is elfogadható módon visszafogják, pl. ne vigyorogjanak, ha az nem helyénvaló.
Az ADHD-s gyerekek többnyire sokat és jól beszélnek, mégsem mindig tudják, hogy egy érzelemre hogyan reagáljanak. Jó stratégia, ha nem bízzuk rájuk ennek kitalálását. Tanítsunk nekik mondatokat, amit egy- egy helyzetben mondhatnak. Egyszerű szavakat merjenek bátran használni: örülök, gratulálok, sajnálom, részvétem. Nagyon fáj? Segíthetek? Ne félj, veled vagyok stb.
Ha tetszett a poszt, akkor kérem, hogy a like gomb megnyomásával jelezzen vissza. Ha gyereknevelési kérdése vagy nevelési nehézsége van, akkor kérjen időpontot: